hirdetés
Mai névnap: Cecília

Az európai védelemben is bíznak a friss eurós lettek

  • 2014 jan. 02 , csütörtök
  • Írta: 

Az eurózóna tagjainak száma tizenhétről tizennyolcra emelkedett, miután Riga euróra cserélte a lett nemzeti fizetőeszközt, a latot.

 

Jóllehet Lettország a válság egyik legnagyobb kárvallottja volt, és a lett gazdaság a válság alatt mintegy ötödével zsugorodott, jelenleg már második éve az EU egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága. A kormány annak ellenére ragaszkodott az euró bevezetéséhez - amiben az ország válsága megoldásának egyik fontos eszközét látja -, hogy a lakosság többsége ezt nem támogatta.
Pár hete az MTI kérdésére ezzel kapcsolatban a lett pénzügyminiszter kifejtette: az euró bevezetése fogja meggyőzni az embereket, a közös európai fizetőeszköz bevezetését követően a többség rá fog jönni, hogy az árak emelkedésétől való félelme alaptalan, az euróból semmilyen hátránya nem származik.



"Az Ukrajnára gyakorolt orosz nyomás is mutatja az Európához tartozás előnyeit" - ezt már a Financial Times-nak mondta hazája eurócsatlakozásával kapcsolatban a lett pénzügyminiszter.
Andris Vilks a londoni gazdasági napilap által ismertetett interjúban kijelentette: a legutóbbi ukrajnai fejlemények - elsősorban az, hogy Ukrajna az utolsó percben visszalépett a társulási egyezmény megkötésétől az EU-val, és inkább az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok szorosabbra vonásáról döntött - demonstrálják azokat az okokat, amelyek miatt Lettország az euróövezethez csatlakozik.
"Oroszország nem fog megváltozni. Ismerjük szomszédunkat, ahogy eddig is, ezután is sok lesz a kiszámíthatatlan tényező. Nagyon fontos az (uniós) országok összetartása és kötődésük az EU-hoz" - fogalmazott Vilks.

A miniszter szerint Lettország az euróövezeti csatlakozással "teljesítette azt a küldetését", hogy az összes fő európai intézménynek tagjává váljék az Európai Uniótól a NATO-ig. Ez nagyobb védelmet nyújt az országnak baj esetén, ahogy azt "az Ukrajnával történtekből is láthatjuk" - tette hozzá.

hirdetés

A Financial Times a lett eurócsatlakozáshoz fűzött elemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy bár 2015-re Litvánia is kitűzte belépését a valutaunióba, felvétele egyelőre nem tekinthető magától értetődőnek, ám ha fel is veszik, utána jó eséllyel hosszú évekig nem várható az euróövezet újbóli bővítése.
A gazdasági napilap kiemelte, hogy az euróövezeten kívüli, de a valutauniós csatlakozásra szerződésileg kötelezett EU-tagállamok közül - Litvánián kívül - egyik sem tette meg még az első lépést sem, vagyis nem lépett be az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM), amelyhez a tagjelölteknek a tényleges eurótagság előtt csatlakozniuk kell.

Lettországnak több mint nyolc évébe telt, mire az ERM-tagságtól eljutott az euróövezeti csatlakozásig, ami azt is jelentheti, hogy a következő euróövezeti tagország felvételére legalább egy évtizedet várni kell - áll a Financial Times írásában. (mti)